Amikor megtanítottál valakit halászni, ne akard a kenyerét tőle elvenni.

image post

Amikor megtanítottál valakit halászni, ne akard a kenyerét tőle elvenni.

Nem a te felelősséged, mit fog a megszerzett tudásával tenni.

Lehet, hogy semmit.
Nézi, ahogy a többiek halásznak és ez éppen elég neki.
Ha helyette akarsz eredményt elérni, nézd meg, miért akarod ezt tenni?
Sajnálod, esetleg bántottad és mardos a bűntudat?
Hős akarsz lenni, hogy a kalapodra újabb plecsnit aggass?
Miért akarod a tapasztalását MAGadnak?
Ha a vesztébe rohan, mutass neki utat, de ne erőszakkal lökdösd arra, amerre ő menni nem akar.
Lehet, hogy végig kell nézzed, ahogy szenved, de a jól bevált és bejáratott hálót csak azért sem fogja meg.
Ha ez zavar téged, ott neked van dolgod, hogy elfogadd, ha valakinek a tiédtől eltérő döntése van.
Vegyél jó mély levegőt és fújjad.
Hiába akarod te helyette jobban, a saját döntését tiszteletben kell tartsad.
Addig lélegezz jó mélyeket, amíg ezt már jól MAGadévá tetted.
Aztán még az is lehet, hogy halászni is együtt mentek.
Kifogjátok a legnagyobb aranyhalat, s mikor az megkérdezi, hogy mi a három kívánságotok, elég lesz ha annyit mondtok, hogy isteni bőséget akartok.
Aztán visszadobhatjátok, mert az aranyhalak is tudják, hogy ennél többet úgysem kívánhattok.
Halásszatok és teljesítve lesz az óhajotok. :)