"Köszönöm, már nem szeretnék hegyeket mozgatni."

image post

"Köszönöm, már nem szeretnék hegyeket mozgatni."

Egy éve találkoztunk Blazsek Móni személyiségfejlesztő trénerrel. Az akkor készített interjún kívül beszélgettünk még sok minden másról is: többek között arról a hatalmas változásról, ami akkor benne és körülötte végbement. Abban maradtunk, hogy erről egy kicsit később beszélgetünk bővebben is... A nőiesség igen fontos témáján keresztül mesél magáról és rólunk, nőkről is.

Mitől lesz valaki nőies?

Több irányból is megközelítjük ezt a könnyűnek tűnő, ugyanakkor egyáltalán nem is könnyű kérdést.

6 éve foglalkozom önfejlesztéssel, és 2 éve kezdtem el konkrétan azzal foglalkozni, hogy egyáltalán mit is jelent számomra nőnek lenni. Amikor megkérdeztem magamtól, hogy mit gondolok a nőről, ezek a szavak jutottak eszembe: bevásárlás, főzés, mosás, takarítás, gyereknevelés, barátnő, feleség, menyasszony, asszony, házvezetőnő.

Aztán következő lépésként megkerestem, hogy ki az aki szerintem nő. Ilyen volt számomra Marilyn Monroe. De ahogy megnéztem az életrajzi filmjét, szembesültem azzal, hogy csak a külső jegyek alapján kerestem példaképet, és a belső értékek eszembe sem jutottak. Gondolok a gondoskodásra, az odafigyelésre, a törődésre, a szeretetre, a befogadásra, a család összetartására, az otthon megteremtésére.

Következő lépésként megvizsgáltam, hogy mit hoztam édesanyámtól, mi az a genetikai minta, amit örököltem. A legfontosabbat kiemelném, hogy a gondoskodás édesanyám legnagyobb erénye.

Fontos továbbá, és talán az egyik legfontosabb, hogy az a FÉRFI, akivel együtt vagyunk, akivel együtt élünk, mit ad meg nekünk nőként. Hogyan törődik velünk? A tenyerén hordoz-e? Tiszteli-e bennünk mindazt, amitől szerintem én nő vagyok? Szóval ez is hozzá ad ahhoz, hogy egy kapcsolatban mindenki a saját szerepe szerint él.

A NŐ bármire képes! Akkor is ha ezt tudja magáról, akkor is ha nem. Akkor is ha a társa minden nap megerősíti, akkor is ha nem, de akkor is ha éppen egyedülálló.
Egy NŐ, akkor tud kiteljesedni nőiségében, ha belső szépségét és harmóniáját a külseje is tükrözi. Amikor a belső már nyitott, hogy megmutassa azt a szépséget, amitől egyediek vagyunk, akkor ez már az öltözködésünkben is meg fog jelenni, és így tudjuk azt a belső és külső összhangot megteremteni amitől a nőiességünk előtérbe kerül.

Nem egyértelmű, ha valaki nőnek születik, akkor nő?

Szerintem nem. Van aki zsigerből nőként éli az életét, és van akinek ezt hosszú évek folyamata kialakítania. Van aki női testben él "férfi"-ként.

Sokan nem is tudják (vagy éppen tudják), hogy fiúnak várták. Mit gondolsz erről? Lehet ennek következménye, érintheti a nőiesség témát?

A munkám során nagyon sok olyan ügyféllel dolgoztam, akiket az apukájuk fiúnak várt. Hogyan történik mindez? Amikor az anyuka pocakjában fejlődik a gyermek, kívülről bejutnak a külső hatások a babához. Ezek a kívülről érkező ingerek befolyásolják már a gyermeket. Ha apuka és anyuka között elhangzik apukától, hogy "de jó lesz ha fiam születik...", vagy ehhez hasonló vágyak, akkor ezeket a fejlődő gyermek, mivel meg is akarunk felelni a szüleinknek, magáénak teszi, és elhiszi, hogy "fiú", és amikor világra jön a gyermek, úgy is kezdi el élni az életét, hogy bár női testben van, de mégis férfi gondolkodással, férfi gesztusokkal bír. És persze, ez nem tudatos.

Továbbá a szülői megfelelési kényszert se felejtsük el. Sok apuka az első szülött gyermekét általában fiúnak szeretné ha születne. Miért? Mert szeretné ha a nevét tovább vinné a fiú gyermeke, illetve még mindig vannak olyan országok, ahol a nő nem is ember és még, akarva vagy akaratlanul, de hordozzuk a genetikai- és a tudatalatti mintáinkban is ezeket a hitrendszereket.

Ha valaki egy konzultáción szembesül azzal, hogy őt is magzatként fiúnak várták, akkor arra is van lehetőségünk, hogy ezen "programot" felülírva, már valójában a további életét nőként élje. De volt már olyan ügyfelem is, aki nem akarta ezt a "programját" megváltoztatni, és jó volt neki, minden úgy ahogyan. Úgy, hogy kérdésedre válaszolva, nagyon is meghatározó, hogy ki hogyan fejlődött már az édesanyja pocakjában.

Milyen előnyökkel jár, ha valaki megéli a nőiességét.

Ez egy igen jó kérdés.

Nőként lehetünk feleség, anya, gyermek, vállalkozó, munkáltató, munkavállaló stb. Manapság úgy gondolom, hogy nincsenek a helyén a női és férfi szerepek. A nők már nem a hagyományos nők, hanem minden olyan szerepet is magukra vállalnak, ami réges-régen a férfi szerepe volt...

Gondolok itt arra, hogy több családban a nő tartja el a férfit, ettől persze a férfinek nem lesz önbecsülése. Különböző online felületeken nagyon elterjedt, hogy hogyan legyünk erős nők. Én köszönöm már nem szeretnék hegyeket mozgatni. Sok nő, még mindig azt gondolja, hogy ha erős lesz, akkor mindent megtehet. Ez igaz is, de nem erre vágynak a férfiak egy kapcsolatban.

A férfi arra vágyik, hogy gondoskodhasson a nőről, védelmezhesse. Hogy ő legyen a FÉRFI a NŐ életében. Persze tudom azt is, hogy ne ragadjunk le a "kőkorszakban", de én mégis azt vallom, hogy a nő legyen nő a férfi legyen férfi egy párkapcsolatban, és az élet más területein is. De mi van most? A nők elférfiasodtak, a férfiak elnőiesedtek (tisztelet a kivételnek). Egyre több nő visel nadrágot otthon, és kevés nő élheti meg az igazi női szerepét a párkapcsolatában.

Mit jelent számomra megélni a nőiességemet? Azt jelenti, hogy hagyom, hogy a férfi védelmezzen, óvjon, szeressen. Én igen szerencsésnek mondhatom magam, mert a párkapcsolatomban olyan férfivel élek, aki visszaadta nekem a női szerepemet, és elmondása szerint ő is megéli mellettem a férfi szerepét. Mire gondolok? Hogy befogadom mindazt amit ő, mint férfi nyújtani akar. Biztosítja nekem, a családunknak a biztonságot, a békét, a szeretetét, a támogatását, az anyagi bőséget...

Én, mint nő biztosítom az otthon "melegét", gondoskodom, szeretem, támogatom... Nappal lehetek vállalkozó nő, délután a gyermekei nevelőanyukája, este meg a dögös nő és mindezt úgy, hogy nő vagyok minden egyes pillanatomban, mert a "tenyerén hordoz". Mindezek mellett, hagyom, hogy a férfi viselje a nadrágot, ettől én, mint nő, gyengédebb tudok lenni akit védelmez a férfi. Mi kell ennél még több? Az egymás szeretete, megbecsülése, tisztelete!

Számomra, ez az előnye, ha valaki megéli a nőiességét a párkapcsolatában.

Mi az oka annak, hogy nem tudjuk megélni a nőiességünket?

Legfőképpen az, hogy mindenki saját magával van elfoglalva. Nem fordítunk kellő figyelmet a másikra. Rohanunk, tesszük a dolgunkat. Ahogy nézem az utcán járókelő nőket, nem figyelnek oda, mit vesznek fel. Jó az a slampos ezer éves ruhadarab, "hisz csak leszaladtam a közértbe..." és "jó vagyok a páromnak, mert már úgy is ezer éve együtt vagyunk...". Amit meg felveszünk, az inkább ápol és eltakar, így legalább nem kell figyelni a testünkre. Nincs mellettünk olyan partner, aki figyelne ránk, és mi sem engedjük meg, hogy figyeljenek ránk. Felületesek a kapcsolataink, párkapcsolataink.

Ha egy szóval szeretném kifejezni, akkor az érdektelenség lenne, illetve az odafigyelés hiánya önmagunkra, az ami miatt nem tudjuk megélni a nőiességünket.

Milyen életterületeken gátolhat bennünket az, ha nem tudjuk előhívni a nőiességünket?

Először ami számomra a legfontosabb az életemben, az, hogy a párkapcsolat területén gátolhat, ha nem tudjuk megélni a nőiességünket. Miért? Mert ma már szinte minden csatornán azt hallom, hogyan "legyél erős nő, aki a jég hátán is megél...", és persze ezek a nők általában egyedül élik az életüket.

Persze nem biztos, hogy erre vágynak, de hát valljuk már be őszintén magunknak, melyik férfinek van valójában arra szüksége, hogy otthon mellette még egy "férfi" éljen? A férfiak a gyengéd nőket kedvelik, akik gondoskodnak róluk, és persze ők is viszont gondoskodhatnak.

Manapság mi a helyzet? Majdnem minden olyan önfejlesztéssel foglalkozó nő azt tanítja, hogyan legyél erős nő, és ez számomra rémisztő, hiszen, szerintem valójában minden nő egy szeretetteli párkapcsolatra vágyik, ahol adhat, kaphat és főként boldog életet élhet. Viszont sok olyan nővel találkoztam már a konzultációm során, akik háztartásbeliként élik otthon az életüket, mindent alárendelve a családjuknak, ami jó is lehetne, viszont ezek a nők már réges-régen elveszítették az önbecsülésüket. Szóval valahogy ezt a két dolgot egyensúlyban kellene tartanunk nőként. Figyelve minden egyes apró részletre.

Mit tehetünk a nőiességünkért?

Minden egyes nő máshol jár az önfejlesztésben. Ezért amit én ajánlani szeretnék az, az, hogy kezdjük a legelején. Aki szeretné felébreszteni a benne lévő nőt, először is keresse meg a jelenlegi életében azt, hogy nőként milyen szerepeket él meg. Mit jelent számára nőnek lenni? Kérdezze meg párját, hogy mit gondol egy nőről, A NŐ-ről, a nőiességről. Szerinte milyen az ideális nő? Szerintünk milyen az ideális nő? Ha mindez megvan, akkor kezdjen el azon gondolkodni, hogyan szeretné a jövőben megélni a nőiességét.

A következő lépés, hogy van e önbizalma? Mikor és hol volt az életében önbizalma, és akkor milyen szerepben és élethelyzetben volt. Ha helyreáll az önbizalmunk, akkor a női szerepeinket is önbizalommal telien fogjuk megélni.

A következő lépés, hogy kezdjünk el odafigyelni a testünkre. Mit eszünk, mit iszunk, hogyan reagálunk a külvilágunkra, milyen stresszhelyzeteknek tesszük ki magunkat és milyen ruhában járunk. Kezdjünk el nőies ruhákat hordani, ami egyéniségünkhöz megfelelő.

Ezek adják meg a belső és a külső összhangot, harmóniát.

Ezeken a folyamatokon én is végig mentem, és folytatom az utam, mert "Nekem is jár egy önbizalommal teli, boldog élet!

Blazsek Mónika profilja

Gondolatvaltas.hu

Gondolatváltás

Blazsek Mónika