A mandala maga az élet - A mandala jelentéséről, történetéről

image post

A mandala maga az élet - A mandala jelentéséről, történetéről

A mandala szó szanszkrit eredetű, jelentése szent vagy mágikus kör, ív, körszelet, korong. Más vélemény szerint jelentése az elmével is kapcsolatban áll (manas). A vallási gyakorlat, a képzőművészet és a pszichológia rajzolt, festett, térben megformált vagy eltáncolt képeket ért alatta.

"Amit csak a világerő véghezvisz, az mind körben játszódik le." (Héhaka Szapa indián bölcs)

Alkotó folyamata már évezredek óta használatos meditációs eszközként, ilyen szempontból leginkább a távol-keleti buddhista tibeti és a hinduista indiai kultúrájához szokták kötni. E mellett az indián kultúrában is látható a mandalák gyógyító használata. A keleti jógik elmélyedést segítő különféle eszközöket használnak, melyekre támaszkodva szilárdan tarthatják tudatukat meditációjuk tárgyán. Ezek a mudra, azaz a test- és kéztartások, a mantra azaz, a hangok, dalok repetitív ismétlése, a mala és a vadzsra, azaz a kézbe vehető tárgyak, illetőleg a mandalák, a szent képek és az istenségek különféle képi ábrázolásai.


A mandala keleten és nyugaton: rózsaablakok, Dávid-csillag, Krisztus ikonok


A keleti és a nyugati kultúrákban, a népi és világi díszítőművészetekben is fontos a szerepük. Templomok vagy ősi szent helyek alaprajza (Stonehenge) is előfordul, hogy kör alakú, mint a templomok színes üvegablakai és rózsaablakai. A szakrális, közösségi és népi körtáncok, a varázsigék mormolása közben homokba rajzolt mágikus körök, a különleges meditációs képek, amulettek vagy a kódex festészetben megjelenő képek.



Tibetben a buddhisták évezredek óta színes homok mandala remekműveket készítenek, melyek alkotói folyamata akár hónapokig is eltarthat. A létrehozás folyamata végén a szerzetesek egyszerűen összesöprik a kész alkotást, a mulandóság tudatosítása céljából. A kínai jin-jang embléma is mandala, akárcsak a Dávid-csillag, vagy a Krisztus ikonok jellegzetes mandula alakú dicsfénye, a mandorla. Kicsit elvonatkoztatva a vizuális művészettől, az önmagába visszatérő ciklikusságot, a körforgást a létezés más területein is észleljük. Ilyen maga az élet körforgása, a születés és halál, a Hold ciklusok, a nappal és éjszaka váltakozása.


Már ősi barlangrajzokon és királysírokon is találtak kör motívumokat. Gondoljunk bele, a természetben (pókháló, fák évgyűrűi, toboz, madárfészek), a virágokban is felfedezhető ez a forrásból származó motívum, nézzünk meg például egy napraforgót vagy kövirózsát. Így meglátásom szerint a mandala ősidőktől fogva létező és nem valamely kultúra által kitalált motívum, eszköz, alkotás.


Középpontban a Teremtő


A mandalák jelentése több szinten is értelmezhető, mint ahogy képi világuk is két dimenziósnak látszik, ugyanakkor több dimenzióban hat. Erre jó példa, hogy egy kis képzelőerővel a síkbeli mandalára tekintve, - mintha egy épület felülnézeti ábrázolását néznénk - , elképzelhetjük annak három dimenziós alakját.



A mandalák a teljességet, a kerekséget, a tökéletességet szimbolizálják. A középpontja a null pont, az eredő, az univerzum közepe, a Teremtő, az Isten, ki-ki nevezze világnézeti beállítottsága szerint. Mindenesetre a mandala közepe a teremtés kiindulópontja, minden alfája és omegája, ahonnan létre jönnek a külsőbb körök, körszeletek, motívumok. Így árad ki bentről minden, ami létező, a világ és teremtményei.


A mandalának ez a bentről kialakuló, rétegről rétegre épülő szerkezete megmutatja miként keletkezik és tágul az univerzum, és hogyan működik bennünk, emberekben is a teremtés. Kifelé áramolva kreálunk az életünkben mindent, amely aztán állandó változásba lendül, mégis egységben marad a résszel is és az egésszel is, azaz mindennel. Csodálatosan letisztult, egyszerű és épp ezért zseniális az a geometrikus rend, rendszer, harmónia és átláthatóság, amelyben a részek és az egész, azaz az egység megtestesül.


Egység a részben és az egészben


Mindennek részletes jelentése van egy mandalán belül. Értelmezhetőek külön-külön is, és egyben is a formák, a szimbólumok, a színek és a számok, amelyek megjelennek a kör alakú alkotásokban. Minden mandala más, jelentése függ az alkotójától, a létre hívásának céljától, az adott kultúrától, szubkulturától, amelyben elkészült. Minden formának és színnek van rezgése, így egy cél szerint megkomponált mandala azt az erőt és energiát közvetíti, amire létre hozták. Így hat a mandala a térben, ahova kihelyezik és ily módon tölti fel azt, aki nézi, alkotja vagy épp meditál vele.


A mandala maga az élet, a rendszerezett, formagazdag, harmonikus változatosság.

Németh Eszter profilja

Mandallam.hu

Mandala színező közösségi est Eszterrel

Mandallam Közösség

Németh Eszter, Pixabay