Naponta milliók távoznak a Földről, mert így van megírva.

image post

Naponta milliók távoznak a Földről, mert így van megírva.

Persze nem mennek sehova, csak újra és újra változik a forma. Az Író tollából sosem fogy ki a tinta, pedig a nagy könyvet írni folyamatos munka.

Katasztrófák, járványok, balesetek, szenvedések, hosszú és súlyos betegségek, mind-mind vannak a repertoárban.
Végtelen a lehetőségek száma és nincs olyan, hogy véletlen.
Ez a szó nincs benne a teremtés szótárában.
Nem azért, mert az Író kifelejtette volna, netán hanyag, hanem azért, mert csak az történhet meg, ami már létre hívódott és írva van.
Bármily súlyos és érthetetlen, fájdalmas és könyörtelen, a dráma is a színház része.
Annak, aki ezt tervezte.
Hiszen pontosan tudja, hogy bármit gondol és tervez, valójában baja sosem eshet.
Más a látszat, de már sokan tudják, hogy amit a szemükkel látnak, káprázat csupán.
Így hát írják a nagy könyvet, nap mint nap, erre alkalmas éjjel-nappal minden pillanat.
Mert az Író személye bizony nem más, mint a mindenható fényMAG, mely minden emberben ott van.
Ez sem véletlen.
Tinta van bőven, a nagy könyvnek pont elég tiszta lapja akad, így eredendő jogosítvány birtokában ezután is mindenki azt ír, amit csak akar.
Ha úgy érzed, számodra túl sok már a dráma, örüld fel MAGad egy szebb valóságba.
Minél MAGasabbra mész, annál szebben fog a tinta, a sötét feketéből átmegy gyémánt csillogásba.
Ne aggódj, a fény-tintát is jól lehet olvasni, de sokkal jobb lesz az írottakat megtapasztalni. :)