Különös hangulatban – Az őszi Evernessről

image post

Különös hangulatban – Az őszi Evernessről

Egy héttel ezelőtt éppen ilyen szép, napsütéses vasárnapon ért véget az Everness Indián Nyár fesztivál, mint a mai nap. Egy hete még nem gondoltam, hogy gipsszel a lábamon fogok elmerülni a balatonakarattyai emlékeimben. Tisztán látom magam előtt a gyönyörű „tengerünket”, benne a különös szertartást végző táltosokat, hallom a dobolást, az utolsó órákat még kiélvezni szándékozó fesztiválozók moraját. Itt érzem az orromban a kellemesen melegre sikeredett balatoni ősz illatát.

Igazi indián nyár

Aki hűvös szeptemberi napoktól tartott a rendezvény ideje alatt, annak csalódnia kellett. Persze kellemesen. Teljes nyári felszerelésben érkeztünk csütörtökön késő délután Balatonakarattyára. Az út már ismerős, rutinosan hajtunk ki a körforgalomból az üdülő felé. Elménkben felvillannak a nyári Everness emlékei: sok autóra, nagy tömegre, lassabb bejutásra, sok-sok együttműködő munkatársa számítunk. Persze a valóság az teljesen más.


Úgy haladunk át a bejárat egyetlen ellenőrző pontján, mint kés a vajon. Pár perc alatt lett karszalagunk, parkolóhelyünk. Ámulva szállunk ki az autóból. Egy rövid terepszemle után már jól tudjuk, hogy családias hangulatú, békés napok elé nézünk. Magunkhoz vesszük a sátorfánkat és letáborozunk a parton. Örülök, mint egy kisgyerek, mert még soha nem sátoroztam közvetlenül a víz mellett. Elmerengek egy kicsit a Balaton látványán, egy mély levegővel kifújom a fővárost magamból és ezzel kezdetét veszi az „őszi feltöltődés az öt elem jegyében”.

Ekkor még nem tudtam, hogy később milyen nagy hasznát veszem az energia-többletnek.

Baráti, bensőséges a hangulat

A szinte már giccsesnek tűnő naplementét bámulva azon gondolkodom, hogy úgy terveztem még a fesztivál előtt, hogy részt veszek majd mindenféle programon: jógázom, kézen állok, táncolok, meditálok. Most itt a parton ülve úgy érzem, hogy hagyom a dolgokat folyni a maguk útján. A szemlélődést választom inkább. Útnak indulunk és teszünk egy sétát a területen: a családias lépték legfőbb erénye, hogy sehol sem kell hosszú percekig sorban állni. Nem mintha amúgy ez itt bárkinek gondot okozna.


A kisebb létszám miatt jobban feltűnnek a fesztiválozó kutyusok. Van aki (kénytelen-kelletlen) előadást hallgat, van aki az étkező területen sertepertél és van aki a parton ugrál, vagy hattyúkat ugat. Gyerekek is vannak szép számmal. A szerencsésebbek fürdőzhettek is a Balatonban vagy játszhattak a Gyermekkuckóban. Nagyon könnyű bárkivel beszédbe elegyedni, mindenki ráérős és nyitott. Szeretem ezt a családias, emberi léptékű Everness-közösséget.

Hamar eljön az este. Alvás előtt még viccelődünk egy kicsit a másnap hajnali 5 órakor kezdődő kundalini jógán való részvétel esélyén. Párom mély lélegzetvételeit hallva figyelmemet a partot csapkodó hullámok csodás hangja felé fordítom és rendkívül örülök, hogy egyáltalán nem fázom; kellemesen hűvös az éjszaka.


A kapcsolatok napja

Másnap reggel célba vesszük az Evernessia színpadát. Pusztai Orsolya tart előadást „A kapcsolatok alakulása mintáink tükrében” címmel. Elmondja, hogy a világ a belső világunk kivetülése, csak azt látjuk kint, ami bent van, semmi mást. Különös utazásra visz bennünket a belső szerveink univerzumába: beszélgetésbe elegyedünk a májunkkal, lépünkkel, gyomrunkkal, szívünkkel. Képzeljük el, hogy a belső világunk éppoly végtelen, mint a külső. Képzeljük el, hogy a bennünk lévő nővel és férfival való kapcsolatunkat adja vissza a párunk. Te beszélgettél már a benned élő nővel és férfival?

Előadás közben körbejár egy Orsolya által készített kártyapakli. A történetét sajnos nem tudom. A kezembe nyomja valaki, húzok egy lapot: Tanítást kapsz. Hmm. Továbbadom.


Délután meghallgatjuk és aktívan részt is vesztünk a MOTHER® közösség előadásán. A csapatot három kundalini jóga tanár alkotja. Úgy hiszik, hogy a mindannyiunk számára kívánatos jövőt az ANYA minőségre való koncentrálás állíthatja helyre. Légzéstechnikák, meditációk, oldások színesítik az előadást. Partnerem már biztos benne, hogy a hajnali kundalini jógán ott a helye. Az anya szó sokunkban megidézi a saját édesanyánkkal való kapcsolatot. Persze itt maga az anyai minőség a téma, de kapunk segítséget és jó tanácsot a kapcsolatunk javítására is.

Az egészséges test

Délután kiterítjük a plédünket a parton és nézelődünk, beszélgetünk. A sors éppen úgy hozta, hogy Orbán Gábor haladó hatha jóga órája mellett pihentünk meg. Engem különösen megragadott az, ahogy az órát tartotta: mellőzve minden ájtatosságot, színpadiasságot, egykedvűséget úgy tűnt, hogy minden idegszálával részt vett az órán. Pontosította a mozdulatokat, ha kellett és jó példát talált, megállította az óra folyását és élő modellel prezentálta a hibás vagy éppen tökéletesen elvégzett mozdulatokat. Az óra végén pedig elővett egy könyvet és verseket olvasott fel levezetésként. Közelebb ülök, hogy halljam.


Antal Vali hangját hallom az Evernessia színpad felől, muszáj odamennem. Aki ismeri őt, vagy olvasta már az oldalát, bejegyzéseit, annak nem kell bemutatnom. Az előadás alatt annyi minden hiedelmünk számolódott fel a táplálkozással, testápolással kapcsolatban, hogy még én is meglepődtem. Pedig nem vagyok otthontalan az egészségesebb életvitel témájában.

Este kaptuk a hírt, hogy Juhász Vera betegsége miatt Kailash Kokopelli dán száramzású zenész előadását élvezhetjük a Magóra sátorban. Talán sokan ismerik itt Magyarországon, én még nem hallottam felőle. Kiváncsian vártam a zenére. Egy sámándobbal és csodálatos indián hangzású énekével elvarázsolt. Csak ültem a sátor mellett egy fa tövében és azt kívántam, bár soha ne hagyná abba az éneklést.

Ének az esőnek

Másnap reggel a mellettem lévő üres helyből kiindulva arra következtetek, hogy párom bizony részt vesz a hajnali jógán. Örülök, hogy véghezvitte a célját, legyen bármilyen korán az az 5 órai kezdés. Sok energiát kaphatott a jógától, mert egészen késő estig bírta a fesztiválozást. Hullámzik a Balaton, esőfelhők az égen. Leveles Zoltán „Spirituális India közelről” című előadására tartunk.


A beszámoló nagyon érdekes: néhány indiai történet is színesíti. Beszélgetünk karmáról, reinkarnációról. Egyszer csak elered az eső, beljebb költözünk a fedett sátor alá. Az előadás vége felé közeleg. Egyszer csak megjelennek a táltosok a színpadon, hogy együtt kérjük az esőt, távozzon olyan vidékre, ahol éppen nem fesztiváloznak. Közös éneklés, dobolás veszi a kezdetét. Az eső egy-két óra múlva abba is marad, kisüt a nap. Nagy az öröm a Balaton-parton.

Tudatos fiatalok

Tóth Gábor előadását nem hagyhattuk ki. A Tudatos Fiatalok Közösségének a szervezője számol be arról, hogyan utazott Európában mindössze 100 euróból és hogyan talált rá élete céljára. Én különösen szeretem azokat a fiatalokat, akik rácáfolnak az idősebb korosztály hiedelmeire velük kapcsolatban, miszerint semmi nem érdekli őket csak a számítástechnika, nem látnak mást, csak a telefon kijelzőjét és persze nem szeretnek dolgozni. Persze ezeket a nézeteket is meg lehet érteni, ha megismerjük a hátterüket. A mai fiatalok mozgatórugói egészen mások: a saját vágyaikat követik és hajlamosak áttörni az általunk épített képzeletbeli falakat. Sok sikert hozzá!


Steiner Kristófot várom az esti órákban. Téma a vegán életmód. Sajnos hiába vártam, mert az előadásból skype bejelentkezés lett. No de sebaj, ettől még a mondanivaló ugyanaz. Nagyon tetszik Kristóf bevezetője, ami a az elfogadásról szólt. Fogadjuk el, ha valaki nem osztja a vegán nézeteinket. Mutassunk példát, de semmiképpen se győzködjük az embereket. Szívemből beszélt.

Lobogó tábortűz ragadja meg a figyelmemet a partról. Odasétálok, ott találom a partneremet és számos fesztiválozó társamat. Táltosok járják körbe a tüzet, dobolnak, énekelnek. Jól esik a tűz melege, és jól esik az is, hogy csak úgy bámulhatom a lángokat, nem gondolva semmire. Különös hangulatom támad.

Tantrával kezdjük a vasárnapot

Vagyis csak én kezdem, mert a páromat magával ragadta ismét a hajnali jóga. Az Evernessia színpadhoz már együtt vonulunk. Padmashri Shakti tart előadást a 10.000 éves Tantráról. Megtudjuk, hogy létezik Vörös, Rózsaszín, Fehér és Fekete Tantra. Az előadás érdekes, az előadó is szuper. Rájöttem, hogy tulajdonképpen semmit nem tudok a Tantráról.


Sátrat bontunk, bepakolunk az autóba. Távozás előtt még muszáj megnéznünk, hogy milyen egy kézenállás workshop. (Ha már az Akrojógáról lemaradtunk.) Nem tudom miért, de valami azt súgja, hogy semmilyen testmozgást ne végezzek, pedig őszintén mondom, szeretek kézenállni. Így hát ismételten szemlélődöm. A Tas Gergő vezette kis csapat lelkiismeretesen bemelegít és megkezdődik a kézenállás, természetesen szigorúan biztonságos felügyelet mellett. Szeretem, hogy az ember még kézenállni is képes.

Elérkezett az indulás ideje, autóba szállunk. Nyugtázzuk, hogy most már végérvényesen vége számunkra a nyárnak, még az indiánnak is. Vár a főváros, a nyüzsgés, az élet és az esti órákban egy Achilles ínszakadás. Köszönöm, hogy ezt a megpróbáltatást a teljes nyugalom teréből vészelhettem át.

Jövőre is találkozunk!

[Videó] Everness Indián Nyár 2016 unofficial aftermovie

Everness Fesztivál

Csatlakozz az Everness Fesztivál Facebook oldalához

Kiss Györgyi, Juhász Márk

Galéria

image post
image post
image post
image post
image post
image post
image post
image post
image post
image post
image post
image post
image post
image post
image post
image post
image post
image post
image post
image post
image post
image post
image post
image post
image post
image post
image post
image post
image post
image post
image post
image post
image post
image post
image post
image post
image post
image post
image post
image post
image post
image post