Seth megszólal 4. - A látszat néha mindig csal - A környezet, a téged körül vevő világ

image post

Seth megszólal 4. - A látszat néha mindig csal - A környezet, a téged körül vevő világ

Mikor körbe nézel a MAGad által teremtett világodban, előfordul, hogy nem tetszik, amit látsz. Nem tetszik az épület ahol élsz, nem tetszik az ember-csoport akik körül vesznek, legyen az család, szomszéd, munkatársak, barátok vagy bárki más. Nem tetszik, ami történik.

Fontos, hogy tudd, a teremtett világod minden esetben azt mutatja, hogyan állsz saját MAGadhoz.

Nem ÖNMAGadat mutatja, hanem a hozzáállásodat ÖNMAGadhoz. Ez nagyon nagy különbség.

Ég és Föld a kettő.

Amikor a külvilágodban keresed a kiutat, amikor másokat akarsz megváltoztatni, akkor még jó messze vagy a megoldástól. A külvilágod nem úgy változik, ahogy mondod neki és elvárod tőle, mert úgy nem tud.

A helyzet kulcsa a kezedben van, pontosabban benned, legbelül. Csak MAGadon keresztül tudod a teremtésed megváltoztatni.

Már megbeszéltük, hogy van egy saját mozid. Van egy vetítőd, van vetítő vásznad. Ha nem tetszik a műsor, hiába szaladsz oda a vászonhoz és próbálod szebbé tenni a darabot, felesleges időtöltés az egész, csak elfáradsz bele. Attól még ugyanaz lesz az adás.

Ha viszont a vetítőből tudatosan szeded ki azokat a momentumokat, amelyek már nincsenek kedvedre, a vásznon is változik a kép. Megváltozik a világod.

Másképp fogsz tekinteni emberekre és azok másképp fognak reagálni rád. Hiszen bármilyen kapcsolatról legyen is szó, az mindig 2 emberen múlik. Ha az egyikük változik, a másiknak is változnia kell. Persze ez a folyamat leegyszerűsítve működik így. Valójában összetettebb.

Amikor valakire gondolsz, egyfajta üzenetet küldesz neki telepatikusan. Ha az illető rezonál rád, veszi az adást. Ahogy a tv vagy a rádió is akkor veszi tisztán a műsort, ha rá van állva az adott frekvenciára. Az adás akkor is megy, ha ki van kapcsolva a technika vagy épp más csatornára van hangolva.

Mindannyian egyfajta egyedi „adó-vevő” készülék vagytok, ha tudtok róla, ha nem. Minden pillanatban sugároztok, és egyben veszitek is az adást. Azt az adást, amire épp a tudatossági szintetek függvényében rezonáltok. Ez a rezonancia tartalmaz bizonyos információt, amely a külvilágodban anyagi formában is megnyilvánul.

Leegyszerűsítve a folyamatot pontosan így teremtitek a valóságnak hitt mozitokat. Ha az az utasítás (információ), hogy értéktelennek, vagy egyenesen semminek érzed MAGad, akkor a világod ezt fogja mutatni. A szüleid vernek, a tanáraid leosztályoznak, a barátaid kiközösítenek, a szomszéd átnéz rajtad és hagyja, hogy a kutyája az ajtód elé piszkítson. A főnöködnek pedig bármit csinálsz, semmi nem lesz elég jó.

Mert a belső kivetülésed minden pillanatban ezt az adást sugározza az Univerzumba.

Ha változtatni akarsz, a műsort kell változtatnod. Át kell programoznod a kivetülésed. Meg kell szabadulj az értéktelenség érzésétől. Mert az nem te vagy, hanem csak egy színházi kellék, mely a szerepedhez járt. De már ugye kifelé jössz a szerepedből, persze csak ha eleged van belőle. Nem kötelező.

Addig játszol, amíg csak akarsz.

Ha úgy döntesz, nem változtatsz, mindig lesz valaki a világodban, aki átnéz rajtad. Ha teljesen idegen az illető, akkor is. Mert hiába találkoztok most először, a vevő készüléke veszi az adást. Nem is kell fizikai síkon találkoznotok, akkor is tudja rólad, hogy értéktelen vagy és annak megfelelően reagál.

Ez az egyszerű oka annak, hogy ahogy belül változol, a környezeted is megváltozik. Van, hogy egyik pillanatról a másikra, van, hogy eltart egy ideig. De az biztos, hogy a kivetülésed reagál, hiszen a tied. A mozivászon sosem él önálló életet. Nincs programja, csak mutat és visszatükröz. Minden pillanatban, a legapróbb részletig. Az utolsó szögig.

Sosem a környezeted hat rád, hanem te teremted a környezeted.

Kicsiben és nagyban egyaránt. Tágabb értelemben vett környezeted is azt mutatja, mit is tartasz MAGadról. A városod, az országod, ahol élsz. Sőt, maga az egész földrész is a kisugárzásodnak megfelelő. Sokat mondjuk, hogy EGY-ben vagytok mindennel és mindenkivel. Valamennyien részt vesztek a környezet teremtésében, mely pontosan tükrözi a közös hiedelmeiteket. Ha nem tetszik, amit MAGad körül látsz, ideje elköszönnöd néhány zavaró tényezőtől.

A munkát mindig önmagadon kell elvégezned, sehol máshol.

Onnan fogod tudni, hogy haladsz, hogy megváltoznak a körülményeid. Méghozzá igen alaposan. Ha nem változik semmi, az azt jelenti, belül még nem módosultak a hiedelmeid. Folytasd tovább a munkát. Ne foglalkozz másokkal, haladnak-e ezen az úton, vagy sem. Te csak haladj a sajátodon. Légy nyugodt, fel fog tűnni, hogy valamit másképp csinálsz. Nem kell telekiabálnod a világot, micsoda hős vagy, erre semmi szükség. Aki kíváncsi rá mit és hogyan csinálsz, úgyis észre fogja venni. Ne csodálkozz, ha sok új ismeretségre teszel szert. Úgymond véletlenül összetalálkozol hasonló emberekkel. És eltűnnek a világodból olyanok, akik már nem kell mutassák a belső zavaraidat, egészen egyszerűen szólva azért, mert már nincs zavar, amit mutassanak.

A világod – beleértve az egyénit és a csoportosat egyaránt – általad teremtődik. A környezeted – ahogy a mozivászon – nem hat vissza rád. Kivéve, ha azt hiszed, hogy hat. Ilyenkor önként lemondasz teremtő hatalmadról, kicsi, erőtlen és tehetetlen áldozatnak gondolod MAGad, akivel kibabrált a nagy betűs ÉLET, és kénye-kedve szerint dobálja ide-oda.

A valóság az, hogy egy hatalmas, örökkön-örökké létező vagy, aki leszületett fizikai formák sokaságába, hogy megélje ÖNMAGát.
De ez a „forma” bizony szabad akaratot is kapott. Képes kijönni a helyzetből, ha úgy dönt.

Mert döntés kérdése az egész.

És akkor a szegény, szerencsétlen kisember egyszer csak ráébred önnön hatalmasságára. Ezt ti úgy hívjátok felébredés.

Ha hiszitek, ha nem, mi idefent ujjongva ünnepelünk minden újabb felébredett létezőt. Még nem látjátok, milyen sokan vagytok. Még MAGatokkal vagytok elfoglalva és a tokkal, amely bizony megsínylette ezt a hosszú utat. Megfáradt bele.

De a csoportos teremtéseteknek nem csak az része, hogyan juttok együtt jó mélyre, hanem az is, hogyan juttok sosem látott magasságokba. Egyre több és több lehetőségetek van minderre, egyre több segítséget kaptok egyre több formában. Legyetek rá tudatosak. Az orrotok előtt van a megoldás, csak néha annyira egyszerű, hogy észre sem veszitek. Valami mágikus, bonyolult és hozzáférhetetlen módszert keresgéltek, de ilyenről szó sincs. Nagyon is egyszerű.

(folyt. köv.)

Ha kérdésed van: felfoldi.zita.11.11@gmail.com
Forrás: Seth megszólal – A látszat néha mindig csal (2013)

Pixabay